Az utóbbi időben számos ismerősömmel beszélgettem. Mindegyikük blogot ír és lelkesen mesél róla. Eljátszottam a gondolattal, hogy nem is lenne olyan rossz, ha nekem is lenne egy saját blogom, de aztán el is vetettem a dolgot. Ha egészen őszinte akarok lenni, egyszerűen nem volt ötletem, mégis miről írhatnék? Aztán múlt héten csütörtökön, mikor munkámat elvégezve a budaörsi edzőteremből hazaértem, már javában zajlott az idei "Szépség Királynő" választás. Ekkor felmerült bennem, hogy talán valóban érdemes elkezdeni egy blogot, mert valójában annyi minden van amit el szeretnék mondani, meg szeretnék vitatni: tapasztalatok, tanácsok, élmények és vélemények.
Ki a legszebb e vidéken?
Ritkán nézek tévét, ennek is megvan az oka. Mindenesetre a szépségideálok versenyén elég jól elszórakoztam, habár bosszantott ez a rendezvény. Úgy érzem semmi másról nem szólnak ezek az események, mint arról, hogy bemutassák nekünk nőknek, hogy hogyan is kellene festenünk és prezentálják a férfiaknak, hogy "igen apukám, ha egy ilyen nő feszít melletted akkor tudhatsz valamit"! :-)
Persze a lányok tényleg mutatós teremtések voltak, eszem ágában sincs ezt vitatni, de nagyon egyformák. (Bár azt meg kell hagyni, hogy a mi kis társadalmunkban egy hét felkészítés alatt Quasimodo-ból is Esmeraldát lehet faragni.) A kérdés, hogy vajon ez a követendő példa? Mindenki nézzen ki ugyanúgy? Mert ma már a plasztikai sebészek csodás illúziókat képesek megvalósítani. A 90-60-90-es méret a telt ajkak és a hosszú szempilla biztosan nagyon sexy, de a szépség valóban itt kezdődik?
Úgy gondolom korunk szépségideálja egyetlen dolgot céloz meg: minél több terméket adjanak el a nőknek a hiúságukra és a megfelelési vágyukra alapozva.Gondolj csak bele: Az '50-es években Arnold Schwarzenegger női alteregója volt a "szépségideál", mert akkor a nők munkába állítása volt a cél. Ma pedig piacgazdaságban élünk és a szépségipar baromi jó üzlet! Az egyik terméktől karcsú leszel, a másiktól nem leszel ráncos, a harmadiktól elmúlik a narancsbőr, a negyediktől meg dúsabb lesz a hajad. Mindegy mit akarnak nekünk eladni, de mindenképpen azt az üzenetet küldik felénk, hogy önmagunkban nem vagyunk elég jók, de ha megveszed a terméküket, talán szebb leszel..
Akkor most nagyon koncentrálj: Csodálatos vagy! Úgy ahogy vagy!
Sokáig én magam is azt gondoltam, hogy igen én sohasem leszek olyan, amilyen szeretnék lenni és amilyennek szeretném, hogy a férfiak lássanak. Nem leszek karcsú és ezért nem is fogok kelleni senkinek. Hogyan is lehettem volna vonzó, ha önmagamat sem szerettem?
Az igazi nőt egyből felismered az utcán, a közértben, bárhol. Nem a tökéletes szilikon cicijéről és az áhított alakjáról, ami után irigykedve sóvárogsz, hogy bár én is..... Az nem az amire én gondolok. :-) Az igazi nők felé te is nyitott vagy, mert sugárzik belőlük, hogy békében élnek önmagukkal és így az őket körülvevő világgal is.
A titkokat nem rejtik kence-ficékbe, plasztikai sebészek szikéjébe, vagy éppen csodamelltartókba. Persze tudom, hogy egy-kettőnek áldásos a hatása....de vajon a kence ilyen tuti, vagy a te kisugárzásod változik meg pillanatok alatt, mert máris sokkal szebbnek érzed magad?
Az elfogadás útján
Az én életemben akkor kezdődött el önmagam elfogadásának és valódi szeretetének folyamata (mert ez nem jön ám varázsütésre), amikor elkezdtem aerobik edzőnek tanulni. Ez a folyamat még javában zajlik, de úgy érzem jól haladok.:-)
A döntés nem volt valami átgondolt; szerdán kitaláltam, csütörtökön jelentkeztem. Szerettem mozogni és vállalkozni akartam, kézenfekvőnek tűnt a dolog.
Ma már nem titok, hogy az első napon, sőt még az első gyakorlaton is nagyon izgultam, hogy vajon nem leszek-e nevetség tárgya...mert mi tagadás én sem vagyok atletikus alkat és sanszos, hogy nem is leszek. A standard méretet minden esetre minden pontban túlteljesítem :-)
Persze mindenki azonnal elfogadott és ez nagyon megnyugtatott. Nagyon rövid idő után kezdtem azt érezni, hogy igen, most a helyemen vagyok. Elképesztő energikussá váltam. Nem számított, hogy nincs egy szabad hétvégém se, hogy éjszakákat töltök a szakdolgozataim gépelésével, mert igencsak idő szűkében voltam (4 hónap két szakdolgozatra nem túl sok idő), nappal pedig dolgoztam. Nem fáradtabbnak, hanem egyre elégedettebbnek és magabiztosabbnak éreztem magam.
Egyszerűen csak megtaláltam az utat a munkában, amin el kell indulnom. Mert ez tesz boldoggá. Az élet egyik fontos területén tehát már sínen vagyok. :-)
Ami erőt ad a hétköznapokban
Visszatérve a szépségideál kérdéskörére: Olyan aerobik edző vagyok, aki nincsen birtokában egy tökéletes alaknak, de mégis tökéletesen biztos vagyok abban, hogy egyre jobb és sikeresebb leszek a munkámban.
Sportolj, de ne érezd szenvedésnek! Ismerd meg a mozgás örömét, találd meg azt a mozgásformát, ami nemcsak egészségesebbé tesz, de felszabadító erővel hat rád és tényleg örömet okoz. Ha erre az érzésre rátalálsz, a sport valami egészen különleges élményt fog nyújtani neked is, amit akkor élhetsz át, amikor csak akarsz. :-)
